Öröm piosenki

Gyönyöru szép tó...Elrejtve a fák között...Madarak... Gyerekek játszanak...Vidámak...Körülöttük lepkék...Színesek... Távol mindentol.Egy hazug világban...Ébredés...Egy könnyes arc tükörbe látja gyermeteg képét...Fájdalom...Egy hang...Miért? Nincs válasz......

Az éj átölel,s halkan suttogják nevem a halál árnyai.Az élet sötét unokatestvérei ok,kik úton vannak az örökkévalóság óta. Hideg szél lengedez a fák között,arcomba vágva egy elmúlt kor fájdalmas emlékeit.Szemeimre nehézkesen ráereszkedik a köd, hogy igazán...

Egy tisztáson ülve,...s várva Lelkemben tél,...s mély csend Körös körül a nyugalom lágy hangja.Az elmúlás megérintett A távolból hallom kiszáradt patakok,elfeledett csobogását Haldokló testem néma sikoltását És érzek valamit magamban legbelül Idegen érzé...

Hintázok, mert jó Ég és föld mit látok S a mélyben várnak rám az álmok 

Ahogy átölel a fájdalom, érzem a szenvedés kacaját a lelkemben... és tudom, hogy még élek. Távol a dombok mögött homály ereszkedik a végtelenbõl, és beborítja a holtak felemésztett múltjait. Tudom, hogy várnak... s tudják, hogy várom. Most sírok mert körü...

Egy anyaméhben rothadó magzat,utolsó fátyolos érzelme. Elfeledett tekintet egy kiszáradt szemgödörben.Rángatózó végtagok Vérbe fagyva a sikoly termében.Fénytelen nappalok születése egy oltáron,a gyertyák lángjainak dermesztő fényében.Titkos alagutak egy fo...

Kezembe fogtam a tollam,és bemártottam a szomorúság fátyla mögé,ahol árnyékként élek bezárva magamba.Sírni szeretnék mint ahogy az éj sír,mikor betakarja hideg szívével a fájdalom,hogy emlékeztesse.De nincsennek könnyeim,felemésztette oket az ido, a maga c...

Egy levél könnye, amely az övé s mindené... egyszer elmúlik, és mégsem. Az erdõ megérintõ magánya átfonja ereim s megérinti bensõm elhagyatott világát. Tükörbe nézve egy tükörképet látok... és csak érzem... hogy talán. A köd oly bársonyos és szép és magá...

...hallom a végtelenség szavát, hívó suttogását... látom látom a testem -- holtan érzem érzem, hogy valami eltnt megbomlott elmével és zárt szívvel érzem, hogy megérint és magával ragad örökké ersebb a gyenge létnél ersebb mindennél ni...

Egy hely ami nincs sehol...Egy fa elveszett sóhaja... Álmatlanságom egy tükörbe zárva,ahol önmagam bámulom. Esocseppek folynak végig kiszáradt ajkamon,mely némán kiált a reménytelenség szívébe.Most utazom...Vándor vagyok... Összevart szemekkel nézem bús ar...

Mindent elborító alkony hidegsége ráég arcodra. Eltakarja vonalait...Átveszi hatalmát Csak szemeidben látszik lelked fájdalma Képe távoli De könnyeid elhozzák gyötrelmét Ami véres és visszasújt Egy sír...Ami mélyebb mindennél Alsó világ végtelen valóság...

A fájdalom, mely fogva tart... lassan felemészt... S a csillagok megfeketedett szemeikkel nézik létem megbújva a felhõk mögött. A sírokat látva szenvedéssel megtelt szemeim könnyeket hullatnak... A vágy könnyeit. Bánattal telt lelkek otthona... elrejtve...

Az ég ködösen néz le rám... és valahogy most szótlan Minden semmilyen körülöttem... nincs válasz A fák is sejtelmesen susognak bele az éjszakába... a lelkembe Fáj a gondolat... fáj, hogy érzek Miért is van a születés!? Miért is van egyáltalán valami!? Egy...

Beteg test magányában...Hideg érintés...Kín...Fájdalom... Haldokló lélek sikítása...Egy érzés...Emlékek félhomályban... Látomás...Kialudt...Szívek és gyertyák...Egyedül...Kiégett tekintet... Elásott jövő...Egy utolsó gondolat...Lesújt vágya... Egy temető....