Dalriada

Égi bika, láncot szegő, éjjel kelő, hajnalt verő, két szarva közt, két szemével, fényes Holdat is öklelő. Fekete, mint éj sötétje Tűz előtte, láng mögötte, legbátrabbnak utat, forgandó szél húz fölötte. Hej, lidércek mulatságában, fekete kecske zsák...

Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. 

Búcsúzom, jó fiaim, szép lányaim, népünk mint levél õsz fa ágain, megtipratott, szétszóratott, immár holdas éjbe indulok. Hadúr, hallván hû vitézi könnyes énekét, csodát tett, így vigasztalván búsult gyermekét, Királyfit, és kis seregét égbe emelte láb...

Szép sarjú juhászlegény őrözgeté végtelen sok johát, ezer báránykáját, és amint ott őrzé, nagy szívvel keríté, fúja, fúvogatja mindig furulyáját. Zöld mezőben szerte, nagy határnyi réten, legelészik rajta néztelen sok nyája. Szép fehér juhászlegény el s...

Szegény asszony, volt neki hét fia Járt nap-nap után napszámba. Egy nap nem kapott már más egyebet, Egyetlen csupor sebes tejet. Lelkére kötötte a hét fiúnak, Minden ételük e kis tej. Nem szabad hozzája nyúlni, elébb Szaporítni kell liszttel. Asszony...

Árva gólya áll magában Egy teleknek a lábjában, Felrepûlne, messze szállna, Messze messze, Tengerekre, Csakhogy el van metszve szárnya. Várja, várja, mindig várja, Hogy kinő majd csonka szárnya S felrepűl a magas égig, Hol a pálya Nincs elzárva S a...

Sem Maros két partján tenger csodafűvel, sem imádságokval, sem jámbor énekvel, nem tudták javasasszonyok megjajítani a rég betegen halódó szegényembert. Mondá egyszer öreg bába a szenvedőnek: amaz magas sziklán csodás füvek teremnek, öreget fiatalítnak,...

Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelõin fû kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint ak...

Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megõl fehér galamb, Õsz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, ha...

Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik." Ha, ha! elõ síp, dob, zene! Harsogjon ha***na: Fülembe...

Ágnes asszony a patakban Fehér lepedõjét mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Odagyûl az utcagyermek: Ágnes asszony, mit mos kelmed? „Csitt te, csitt te! csibém vére Keveré el a gyolcs leplet.” Oh! irgalom a...

Nosza sírni, kezd zokogni, Sûrü záporkönnye folyván: Liliomról pergõ harmat, Hulló vizgyöngy hattyu tollán. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. „Méltóságos nagy uraim! Nézzen Istent kegyelmetek: Sürgetõs munkám van otthon, Fogva én itt nem ûlhetek.” Oh! irgalom a...

Adott, és nevelt, kacagó, dús ártatlan világ, zengte énekét, Nap ragyogta színes hajnalát. Nyárról énekelt, fakadó, még sápatag virág, élte életét, fény színezte míves, szép szavát. Kósza szél felelt, elmesélte ősi szép regét, az égig érő fát, lombja közt E...

Áldja meg az Isten azt az édesanyát, Ki katonának neveli fel a fiát, Húsz évig tartja világ pompájára, Húsz év után adja fekete gyászra, Szólnak ott az ágyúk, pengnek a kardok, Szülőföldem, immár elbúcsúzok, Éltem áldozom császár háborújáért, Véremet kiontom a...

Ülj le mellénk, ülj a tűzhöz, táltos szívű, jó öreg, beszéld el idők folyását, meséld el az életed. "A végtelen róna szívében volt az én szülőhazám, sólyom jötte jelezte sorsom, puszta felnevelő dajkám." Szólt a rege még nagy csatákról, napszállatra, ten...

Néztem az égen kirajzolódó görög éjszakát Csillagfény tengerében. Jó uram koldusként, vakon kereng a Hatalmas várnak börtönében. Hová vet sorsom, hiába kérdem.. Zsoldosok dúlását meg sem értem. Új hajnal fénye virrad- e még rám? Vagy becstelenség? Kolo...

Ködbe vész a nap sugára, Vak homály ül bércen völgyön. Bor vitéz kap jó lovára: "Isten hozzád, édes hölgyem!" Vak homály ül bércen völgyön, Hűs szél zörrent puszta fákat. "Isten hozzád, édes hölgyem! Bor vitéz már messze vágtat." Hűs szél zörrent puszta fáka...

Adjon isten szekeret, A szekérnek meg kereket, Üvegemnek feneket, Abból iszom eleget Még a hírit elviszik, Hogy a magyar bort iszik, Pedig terüngettét, Nem itta meg az eszét Ha megittam jól tette, Talán megérdemlette! Jó bor kell a magyarnak, Széna abrak a l...

Ideje már bujdosásimnak, Eljött már távozásomnak. Bús-szomorú utazásomnak, Fájdalmas és nehéz búcsúzásomnak. Angyalodat én Istenem, Küldjed hogy kísérjen engem! Hosszú utamban vezéreljen, Minden ártótól, gonosztól megmentsen! Az messzi ismeretlenbe megyek. V...

Fellegbe öltözött napom, kihunyóban van csillagom, Kelljen tetőled elválnom, kedvemre termett virágom Ha kedvemre is termettél, mégis bánatot szereztél, Mégis bánatot neveltél, mikor engem elfeledtél. Verd meg, Isten azt a szívet, aki kettőt, hármat szeret Eg...

Látni, élni, hajnalt remélni Örökölni a csillagok dalát Álmodni vágyni, szél szárnyán szállni Hajnal végén, hegyeken, felhőkön át Jön majd világra ébredő Ártatlan tiszta gyermek ő Ki fénybe néz, napba öltözött És könnyesen mosolyog ránk Mosolyából le...

Parasztvezér, szava eleven láng, kereszteshadak, kapán, kaszán, hangjuk égre zeng, dühük égő, úrféle nem maradhat élő, éhes áradat, üszök és rom, dühből gyűlölet, mi fájdalom, vérpatak folyik, dögvész mulat, húszerez paraszt ha kaszára kap nem leszünk soha r...

Miért búsulsz kenyeres, midőn semmid nincsen? Jó az Isten, jót ád, légy reménységben. Fölnyílik az idő majd az gyönge fűre, Hová szemünk lát, elbujdosunk ketten. Gondunk sem lesz majd, csak mint a madárnak, melyet szabad szél repít a világnak, erdők ala...

"Sok év múltán, ha tűz mellett regét, mondát énekelnek, ősz fejű öreg is lesz ott, s régmúltra fordítják a szót, idézik múlt dicsőinek, apáiknak, őseiknek nevét, népnek eredetét, hálával említik majd nevét." Napunk, Holdunk fényes arca egymásnak dalolt, napke...

Futóbetyár, kínnal éhes, éje nincsen, napja véges, üldözi kard, fegyver, törvény, földönfutó szülőföldjén. Ácsolják tán már a bitót, Kerítenek hóhért, bírót, szorítanak helyet rajta pusztuljon az veszett fajta. Futóbetyár, szellő étke, varjúkárogás zenéje, á...

Látom a szép eget fölöttünk fényleni, Békesség csillagát rajtunk lengedezni. Talán vérmezőben háromszínű zászló, A Seregek Ura legyen oltalmazóm! Nem szánom véremet ontani hazámért, Mégis fáj a lelkem az én otthonomért. A bús harangok is néma hangon szólnak,...

Nosza hajdú, fürge varjú Járjunk egy szép táncot! Nem vagy fattyú, sem rossz hattyú Kiálts hát egy hoppot! Szájad mondjon, lábad járjon Egy katonatáncot Szájad mondjon, lábad járjon Egy katonatáncot Nosza hajdú Járjunk egy táncot! Nem vagy fattyú K...

Hallod, a szél hogy sír, ha Ősök hangját hozza... Látod, bús átkunk, testvér testvér vérét ontja... Érzed, a vér meglódul, a szív fellángol, hinni, tenni egy életen át! Mondd, hol a kéz, mely egykor bűvös kardot fogta? Mondd, merre száll a dal, mely jövő...

Szívem úgy várja a csillagokat, Bocsásson rám Véled álmokat. Boritaltól, ha bódul a nép, Nem sejti senki, ha küszöbe lépsz. Vezet az út csillag alatt, Éjjeli szellő hozza szavad. Rabság, börtön hiába vár, Nem feledé, aki utunkba áll. Puha leplével az...

Elmúlik lassan, minden mi él, mi fiatal, és új utat remél, ha el meri mondani bánatát. Mint a megsárgult levél. Hiánya csendben, tétován fáj, a míg szabad lelke otthont talál, könnyeket sír a nyári eső, s egy újabb dalra vár. A szeretet elmúlt. A szerelem el...

Hajdanán-danában, szél, róna honában, élt egy vitéz, neve Szépmező Szárnya. Bölcs Puszta véréből, Arany Ős szívéből tűz lelke hozta az Alsó Világra. Véle élt családja, két testvérfi bátyja, Széptüzek Lángja, és Jószél Fúvása Két szépséges nénje, Nap uru...

Hajnalra pirkan, kürt hangja harsan, mint víznek árja, indul a sok had, csillag az égen, fűszál a réten, nincs annyi, mint a szép lovas sereg. Mind közt a legszebb, és legvitézebb, hej, erős a karja, szélsebes lovával, vágtában immár napnyugatra indul,...

Közönynek, bűnnek tengerén, Haló fajta, lobbanó remény, Menedéket nem kívánok, és Nem hajt már a vér, Vele még nem elég az áldozat, Szeme ég, feledék ma álmokat, Tavaszra nyár jő, nyárra tél, S ébred majd a vér Gyilkos ősök beteg gyermeke, Sárral élő korcsok...

Nyáridő vagyon, csillagárnyakon táncol éjjel a holdvilág lenyugvó napon, hollószárnyakon jő tizenhárom madár tizenhárom madár dézsmálja az király fényes kertjét tizenhárom madár hordja el aranyalmafa gyümölcsét. Királynak vala három szép fia, esküvel...

Hosszú utam gondja, kínja, száz könyv lapja meg se bírja, ezer dal sem mondhatja el, mit ég madara énekel. Volt, mi fájt, és jött, mi ártott, kétség, bú is gyakran bántott, szert tettem hû ellenségre, s testvér búcsúzott örökre. Utat, ha leltem, megj...

Keresztény Kapisztrán János, ferences barát bús Magyarországba indult, hallván sok baját, hallván rút széthúzásokról, sok békétlenségről, hallván szorongatott népének nagy veszedelméről. Inkább kőhalommá rontott, hajdan erősség körbezárva, s kínnal tartva, de...

Kellesz nekem, igazság szava.. Csillag vezet, és majd eljutok oda, ahol Virágok élnek, s világok égnek.. De nincs még talán minden oda. Engedj tovább! Ne kelljen életem Áldoznom, s miért a félelem, ha Úgyis utolér a hazugság szava, de Nincs még talán minden o...

Hóborította sírdombok között Keresem elmúlt idők szavát Volt ki elment, volt ki feladta Volt ki értük is, de ment tovább Dal lett a szóból, ének a hangból Mosoly a könnyből, halk emlékezet Mindig újra, tovább, fel útra Vinni hát tovább közös éveket Á...

Fordulj kedves lovam napszendület felé, úgyse jövünk többet soha visszafelé. Messze földre megyek elbujdosok innen, szép szülőhazámat nem látom meg többet. Fúdd el jó szél fúdd el hosszú útnak porát, hosszú útnak porát, fakó lovam nyomát. Jó ló volt a f...

Büszke, harcos, kalandor nép Volt a magyar nemzet, Kétélű kard, mely ha moccant, Jobbra-balra sebzett S jobbra-balra, merre fordult, A fegyvernek éle, Puszta lett a népes ország És ülöltött rajta végig Farkasok zenéje. "Ázsiának sáska-féle Kóborló p...

Az én uram, jó béla király Így szólt hozzám fényes palotában: Messze tekintek, el napkelte iránt, Tudnom kell, hogy állunk népünk dolgában! Hallottam hírét régi magyaroknak, Kunok hírét hozták vitézségüknek, Őseink földjén ott helyben maradóknak Vélük vége le...

Gyűlöl a sors, mert igaz ősi Ha bujdosó is, rejtett, titkos, Megfáradt, de él még vérünk, s Maradt tiszta. Sosem piszkos. Lángtengeren, vérözönben Vágtunk át, míg ím, elértünk Csonka hazát, eskü-átkot, s Hullottunk. de meg nem törtünk. El sem rejtett...

Szép Erdélyországnak földje nagy vészben vala, jõ, közelg az rút pogánynak szörnyû sok hada. Dúl, rabol, és pusztít, gyilkol, vassal, és tûzzel, harmincszor ezernyi rab már láncokat visel. Báthory, hõs, jó vezér, ki menten útra kel, had dúlását, né...

Az uramnak ördög bújt a bocskorába, Három hete hogy iszik a korcsmába’, Haza-haza jövöget, engem jól megvereget, Komámasszony, Haza-haza jövöget, engem jól megvereget, Komámasszony. Komámasszony, meg ne mondja az uramnak, Hogy eladtam a zabomat a bírón...

Jártam az úton, mit keresztfák kísértek, Jártam a földön, ami még megmaradt, Jártam a réten, hol tankok legeltek, Jártam az erdőn, hol nincs többé vad. Éltem a városban, bűnben és mocsokban, Elhagyott falvakban kutyák között, Háltam az ég alatt, csillag...

Elmúlt korok elmúlt partján, mesén, regén túl, Boldoghonnak jó gazdája, a Napot Nézõ Úr, tovább indult, útra lépett, a Felsõ Világba, S útravalóul, így dalolt a legkisebb, a táltos fiának: Mikor látod, ahogy érzed az úton lelkemet, temesd hajnalnak eljöt...

Éjszaka Lángja, Hû fiad gyámja, Hej, maga Táltos Hold-Anya, Útra ha lépünk, míg hazaérünk Kísérd a léptünk, vezess haza. Új hold, éji dal, lángot szél kavar, erdõk fák nesze, virág éneke, tûzbõl tûz leszek, csillagfényt veszek szólítom magát Táltos Hol...

Bús fejünket vad kősziklák; rejtögetik, lappontgatják. Jártunk-keltünk eltakarja, erdők, berkek bús avarja. Amerre bujdokol, erdőn-hegyen át, Ne mossa le zápor a lába nyomát! Avarba ne rejtse levéltakaró, Szél el ne söpörje, ne födje be hó! Amerre já...

Megöltek egy legényt Sárgaréz lószerszámért, Belévetették a Tiszába Jó nyergéért, piros pej lováért. Tisza be nem vette, Partjára vetette, Arra jár egy szegény halász, Megsajnálta, hajójába vette. Hajójába tette, A hazájába vitte. Hazájába, hazájába Ki is ter...

Jó régvel,már hajnal,lám elindulék, zöld mezõ útjába, harmatnak ágyába, s ott, útban hallám az mezõ énekét, s ím, annak végén búzamezõt lelék. Széles búzamezõben szép búzavirág, hajlék én már érte, abból koszorút kötni, magamat mulatni, szép szálas szög...

Kerek utca, kicsi ház, benne legény, mit csinálsz? Kerek utca, kicsi ház, benne leány, mit csinálsz? Csinosítom magamat, várom a galambomat. Csinosítom magamat, várom a galambomat. El az ajtóig, vissza, s a gyűrűmet add vissza. El az ajtóig, vissza, s a gyűrűm...

Nem fénylett még nap, se hold, sem csillagok, Hideg volt a föld, és sivár, üres pusztaság, Vad sem verte fel az éjnek menedékét Nem bolygatta meg senki-semmi az Isten Atyát. Elbúsult fenti égi csarnok-palotában, szólni vágyott Mindenek Ura, Ős-Öregisten,...

Árva ősök árva sarja, nem maradott föld, se ház, ételem, mint ég akarja, s majd az Isten felruház. A kék égnek volt rám gondja, éltem, mint réten a fű, bús dalom, ha éhség rontja, jó ágyat ád zöld mező. Vármegyének bősz szolgái énrám vasat ütöttek,...

Másként kezd sütni a nap az égről. Ősz lett tavaszból, tél az őszből, (Az) időnek járását nem állítja semmi: Meg kell hát halni, és semmivé lenni. Az ágak lehullnak, válnak a törzsről, Hajdan dús gyökerek szakadnak a földből, A földből, mely nem ringat már tö...

Hatalmas hegy az élet vizén, Kíváncsi vágy a szíved mélyén Merre száll a kimondott szó, Ami el nem mondható?! "Ha én elmegyek, Még a fák is sírnak Gyenge ágairól Levelek hullanak. Hulljatok le velem, Rejtsetek el engem! Mer' az én Édesem mást szeret, Nem enge...

Így tért Atyáihoz az utolsó pogány besenyő Száz csatában győztes, népet új hazába vezető Szabad róna gyermeke, nem lázad többé, nyugton immár, Kopjafák helyett templomok állanak már, És a besenyők népe otthonra talál. Ne aludj el, két szememnek szép világa, M...

Élet tört fel dalaikból, Lángolt szívükben a harag, Iszony csengett szavaikból, S testükből emeltek falat. Nézték gyermekek halálát, És csak sírtak tehetetlen. A Halál ölelte aráját, s Népük maradt temetetlen. "Élő smaragdot kér a Haragos Úr, Rám néz most min...

Hetvenkedve erejével, tarjagos, bősz főurak, rimákkal, föld szemetével, honi méltóság így mulat. Igricekkel, regősökkel övre ezüstös tükörrel, külhonba forgott szakáccsal, zeneszóval, muzsikával. Öregebbje bortól kába, fiatalja asszonyt-hajtó, birt...

Hidegen fújnak a szelek, Hidegen fújnak a szelek, Hidegen fújnak a szelek, Azok nem jót jelentenek! Hidegen fújnak a szelek, Azok nem jót jelentenek! Szabad ének, szabad madár, Szabad ének, szabad madár, Szabad ének, szabad madár, Jaj, de szép, ki sz...

Monda Lajos, a nagy király: Eredj szolgám, Laczfi Endre, Küldj parancsot, mint a villám, Köss nehéz szablyát övedre: A tatártól nagy veszélyben Forog Moldva, ez a véghely: A tatárra veled menjen Tízezernyi lófő székely. Kél Budáról Laczfi Endre, Veszi útját...

"Ide, ide jó vitézek!" Gyüjti népét Laczfi Endre: Hát egyszer csak vad futással Bomlik a pogányság rende; Nagy tolongásnak miatta Szinte már a föld is rendül; Sok megállván mint egy bálvány, Leragad a félelemtül. Sokat elüt gyors futtában A repülő kurta csáká...

Ott, ahol minden kőből a múlt emléke száll, Ott, hol a fáradt vándor otthonra talál, Ott, ahol ősi titokról mesél a szél: Őrtűz, amely nem lankad, lobog, fennen ég. Nép, amely visszavárja távolból fiát, Föld, amely híven őrzi gyermeke szavát. Egy dal, amely n...

Felhõbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszûlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali gyõzel...

Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, Pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát. „Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt, Immár födi vállát bíborszinü kaftán, Szél zendül az erdőn, - leskel a hold:...

Tudó, büszke, ékes, szabad, Napot éri, ha felzeng szavad. Énekedben Tavasz sarjad, Fénylátóként minden sarjad, Éli majd, várja, mi jő, Hó alól Nap virágja nő. Áldást oszt arca a fénynek, Dala örömnek, és reménynek. Sötétből világra zendül, (Sírok nyílnak. Íj...

Gaz fertelmeknek kútfője, Elfogattál, megmérettél Pálcát tört bírád feletted, Törvény által hogy ítéltettél, Bűnöd-vétked nem vallottad, Régi hitben tévelygésed, Verdiktet színre hallottad, Valld meg, bánd meg istentelenséged! Nagyméltóságú uraknak S...

Tán most lészen vége mindennek, mi szabad. Idegen üldözi legjobbjaink, és mi marad, Elfelejti majd, dicső őseink, múltunk. Új hitet, új életet kell megtanulnunk. Templomok épülnek majd szépligetinkben. Nyomorult szolgaként barátunk a Nincsen. Ha nem his...

Hej regö-rejtem, sosem felejtem a napnak ragyogását, holdnak lángolását, a csillagok világát! Hej regö-rejtem, sosem felejtem a szél zúgó szavát, patak fényes aranyát, felzengő tavasz dalát! Én kimenék a hegyre, lenézek a völgybe, ott van lá...

Jönnék, hogyha várnának, keserû - kínos vártának Keserû - kínos rabja nem lennék... Maradnék, hogyha hagynának, tüzes lépteim szárnyának Ellent nem állhatna az ég... Ha eljõ az éj, leszállok csendben, ajkam fagyba, hóba dermedten súgja: Eljött újra a derm...

Három nap jött fel az égre, három baljóslatú jel, Nehéz időknek nagy vitézi ragyogtak, lám, e földön fel, Lándzsa, kard, és kopjatörés volt jó vitézlő oskola, Karddal védték így a békét, mezei legény, és katona Kevés oly vitéz termett a világra, mint Thur...

Fehérvár erődjében búsul Hamza bég, Az töröknek híres bajnoka Délről jő a portya, sereget pusztítja, Minden módon őket zargatja. Fel, Palotára, indulj, jó kémem Járd meg az utat gyorsan, serényen Ne lásson téged meg senki, se földön, se égen, Hitetlen Thury Gy...

Bánat, bánat, de megettél, mennyit a földbe nem tettél, be jobb volna, odatennél, csak a búval ne értenél. Meg kell a búzának érni mert minden nap új szél éri, el kell a szívemnek fogyni, mert minden nap új bú éri. Erdő, erdő, de magas vagy, szülőha...

Tavaszáról lerí most hogy Mező nyílik, ének harsan Hajnal illatot hoz szél Telet kíván vissza halkan Fényes nap, szép csillagok Utat megmutassatok Fényes nap, szép csillagok Nekünk felragyogjatok Nem nőnek a fák sem az égig Borúra derű, árnyékra fény Télre t...

Hússzor ezer kapás paraszt nyeli dühét, búját, éhét, hajtják védni, mit nem ismer, s nem látja bajai végét. Állj fel, állj ki, te hazád is, add a véred, add életed, győzz nyomorult fegyvereddel, éhkoppot tovább nyelheted. Vedd jutalmad, adó, korbács,...

Mezőn széllel járó, Szép lovas vitézek, Napkeletről tűzvihar Rohan már felétek. Átkozott bősz förgeteg, Földetek eléri, Holtak, láncra fűzöttek Jajszava kíséri. Elhurcoltaknak szavát, Ha a szél elhozza, Tudjátok meg, indulni kell Hosszú vándorútra Mezőn szé...

Védj meg láng, Erdő mélye rejt el. Nem vezet út, nehogy Így érjen el a végzet. Nézz hát rám! Bánat nem felejt el. Szép Daliám Hol lellek hát meg Téged? Elmúlt tán Minden mi dalban éled, Éj viharán Elvesztem végleg lépted. Bújtass, Láng! Bánat k...

Felszállóban a hajnali dér. Ne sírj, Lelkem, űz a vér! Szép Vitézem, lóra ne ülj! Ellenség most nem menekül! Elment a harcba a Kedvesem, Nélküle mit sem ér életem. Bátor, de ellen is számos, Nyila- kardja mindnek halálos! Visszajövök majd szél szárnyán, ha T...

Összetört álmok tükrében Pergette vissza életét Nemesre-jóra-szépre született De kihívta gonosz végzetét. Halandó teste megtöretett, És évei száma véges, Legvitézebb volt egykoron, De ellensége is népes. Szeretteire gondolt vissza, Ráncos arcán könn...

Fenn nagy égen kerekedik egy fekete felhő, hej rege rejtem, rejtem, Út porából, zöld mezőben hajt ki cifra erdő, hej rege rejtem, rejtem, Abba nődögél egy kis fa, nap alatt egy évet, hej rege rejtem, rejtem, Lába szívós, törzse ékes, lombján csillag éled, hej...

Egyszer kértem, szél lettem, a nagyvilágot értem. Másszor kértem, víz lettem, Virág közé befértem. Víz csókolta virágot, harmat hajnalt köszöntött, Szél bejárta világot, falat, kaput ledöntött. Megint kértem, tűz lettem, szél, és nap táplált engem. Tűzzel ég...

Mily számmal valátok, az fertelmes pogányi. Mily haddal nyomátok- rabot, kincset találni. Mily vészben valának szabadjaink végvári. Mint űztök falának emberei, jószági. Bennünkben kárt tesztök, ha elegen valátok, De bajosan győztök, ha kevesen vigyáztok....

Rossz idõket érünk, Rossz csillagok járnak. Isten ója nagy csapástól Mi magyar hazánkat! Királyasszony kertje Kivirult hajnalra: Fehér rózsa, piros rózsa... Szõke, leány, barna. "Királyasszony, néném, Az egekre kérném: Azt a rózsát, piros rózsát H...

Föld, mi szült, Te vagy a fény, Te vagy a kezdet, véled éled új remény. Dal, mi vár, jele az égen, sötétből napra vált, büszke-épen. Fele zivatar, fele áldott napvilág. Nem feledi hamar maga lányát-fiát, fele menedék, fele ölelés: csillagok éke, mosolyodban o...